Valakit megszeretni csupán egy pillanat,
baráttá fogadni, röpke percek alatt.
Ám ha eljő az idő s feledni kell,
azt fájdalmas,.kínzó könnyek árán sem érjük el.
Nincs jogom mondani hogy szeress,
vagy csupán néha gondolj rám,
hiába mondanák bármit is,
ha szívünk nem együtt kalapál,
hisz a te szíved mást érez,
tudom,bármit is mondhatnák.
Tiszta szívvel szerettelek s ez nekem elég,
tudom átlag emberként élem életem,
s nem alkottam számodra,semmi emlékezetest,
ezért csak pici idő és nevem örökre ködbe vész.
Miért bánjuk azt aki szeret?
s szeretjük azt aki bánt minket?
Semmibe nézzük ki rajong értünk,
küzdünk azért ki örökké eltiporja szívünk.
Van sokszor idebent összetörik valami nagyon,
szilánkjai nem koppannak,mert nem hagyom.
Egy életen át vagdos,kapar szüntelen,
mégis ami megmarad nekem,
az a reményem.
Talán a legelviselhetetlenebb az életben,
ha melletted van,
mégsem lehet tiéd sohasem.
Van aki félelembe él egy életen át,
ám az sosem él igazán.
Van aki küzd, harcolni képes,
megéli mindazt,
amit más vállalni nem képes.
Öröm és bánat együtt él szívemben,
sokszor csillan meg könnycsepp a szememben.
Ha megkérdeznéd mi is a bajom,
azt válaszolnám,
hiányzol nagyon!
Ne haragudj rám ha titokban imádlak,
elsuttogom neved minden virágnak.
Nyári éjjel a csillagok is rólad mesélnek,
ne haragudj rám, de szeretlek téged.
Szeretni valakit annyit jelent,
odaadnád érte egész életed.
Nem lényeg a saját boldogságod,
,
Erika!!! nagyon tetszenek a versei
VálaszTörlésKöszönöm!
VálaszTörlés