Már nem kérdezel,és én nem felelek,
csak óriás csend tátong szívem felett.
Nem dobban szíved,nem visz tovább,
halkan zokog ma érted az egész világ.
Még szólnák hogy ne menj,
bár tudom nincsen tovább,
mégis azt üzened sose sírjak ,
akkor sem ha fáj.
Kéred bízzak meg benned,
hisz jönnek még nehéz napok,
tudtomra adod,ha felnézek az égre,
ott megtalállak,
hol örökre velem vagy,
akár a csillagok.
Elrabolt az ég,betakart a föld,
kerestél új hazát a csillagok között.
Pihenni vágytál mert hosszú volt az út,
s most a szeretet csillagai,
fűznek neked koszorút.
Amíg élek szívemben létezel,
s ezáltal adhatok neked örök életet,
mert tudom,
az emberek halnak,házak leégnek,
mégis a szeretet lángja mi örökké éghet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése