Nincs oly ember e földön,
ki ne követett volna el számtalan hibát,
ami örökké megbánásra vár.
Mégis ahhoz hogy temetni tudjuk a múltat,
öleljünk magunkhoz ezerszer szebbet-jobbat.
Az élet soha nem volt egyszerű dolog,
ezért nem járunk soha sima talajon,
hisz ő aki változni a jövőbe se fog.
Két út mit örökké felajánl,
rendezett problémák útján járni,
vagy nemet mondani, megfutamodni,
s ezen döntésünk súlyával végleg együtt élni.
Az élet csupán emberekről szól.
Ezen embereknek,
nem szabhatunk örökké feltételeket,
hogyan beszéljenek,vagy viselkedjenek,
mert veszélyt rejteget,
kizárhatod magát az életet.
Ha hűek tudunk maradni önmagunkhoz,
s úgy bánunk másokkal,
ahogy másoktól mi is elvárjuk,
már a boldogság kapujába állunk.
Merjük vállalni érzéseinket,
legyük mindig objektívek.
Kívánságaink fejezzük ki sorra,
ha sikerül,kiabálja majd az élet,
nyertél, helyzet megoldva.
Ám ha minden nem is sikerül,
az érzés akkor is jó marad,
hisz mertünk kívánni óriásokat.
Csupán egy kérdés,
miért változtatja meg az embereket?
miért csinál a lelkes fiatalokból,
kőszívű,rideg, felnőtt embereket?
Való ez az élet gonosz oldala lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése