Ezernyi emlék mik közt élünk,
még akkor is ha néha fáj.
Kitéphetnénk örökre szívünk,
de nem változtatna semmin,
hisz akár a történelem örökké helytáll.
Ám akik megmaradnak velünk,
igazi barátok,
kik nem hagynak el soha,
akkor sem ha néha hibázunk.
Sokszor van,
hogy egy-egy pillanatot,
egyedül oly nehéz várni.
Hideg,zordon hegyek,
melyeket csak,
segítség erejével vagyunk képesek megmászni.
Igaz kevesen vannak,
nincsenek százan,
mégis ők azok,
kik a legmélyebb sötétben is rád találnak!
Önzetlen szív mi vezeti őket,
megfogják kezed,
s nem kell soha kérned.
Egymás nélkül senkik az emberek,
erősek,
örökre egyek,
csupán barátok által lehettek.
Nélkülük sivár lenne e világ,
iszonyat kopár,
hát ne engedjük el őket,
mert ők jelentik az életet magát.
Ameddig együtt érnek célba,
vágyálmok és tettek,
addig érdemes barátokra szert tenned.
Hiszen magát az élet erejét,
ő aki képes önzetlen szívvel átadni,
két kezed megfogni ha kell,
mégsem vár viszonzást,
csak a barátság ereje,
ne múljon soha el.
Ők azok kiket örökké szeretni kell!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése