A zene mi örökké életre kész,
hozzánk szól,nekünk mesél.
Csupán egy pillanatnyi érzés,fellángolás,
mégis képes kinyitni szívünk,
s játszani a lélek belső dallamát.
Hullámzó hangja szertelen,
sosem tudhatjuk,
milyen gondolatokat ébresztenek.
Lehet csupán egy gitár,
mi sír a sötét éjbe,
mélyen fájó hangja,jajdul fel a távoli szélben.
Hozzánk száll fülünkbe cseng,
s emlékek százait idézi meg.
Leülünk, magunkba szívjuk minden szavát,
átadjuk egész testünk,
hagy járja át minden pocikánk.
Bármely dallam,életet lehel,
ha vidám,akkor a boldogság táncát járatja el.
Ilyenkor porzik a föld,
akár a szívünk hangosan dobog,
mi csak táncolunk-táncolunk,
örömteli,
s mámorban fürdik minden pillanatunk.
Amíg a zene él,
értünk szól,nekünk mesél!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése