Lecsendesítem elmém,
csillagokról,békés szigetekről álmodom,
belépek szívem tiszta szent templomába,
ahol minden békésen nyugodt.
kitárom összes ablakát,ajtaját,
azért hogy fény,s meleg nyugalom, járhassa át.
Szeretet ereje járja át szívem,
ekkor rájövök,
nyitott leszek saját érzéseimre.
Keresem az utam,megoldásaimat,
miben lelkem harangjai,dalolva utat mutatnak.
Egy gyertya kicsiny lángja mi bennem él,
ég egy életen át,
mindazokért,
kiket oly nagyon szerettem én.
Belsőm,lelkem dalai, ilyenkor
megköszönik nekik,
amit egykor tanítottak,
s örökké felém áramló égi segítségeik.
A lelkem temploma,mi örökké erős marad,
minek falait erősíti,
ezernyi megélt tapasztalat.
E hely ahol az erő és a fény bennem él,
ahol mindíg megtalálom önmagam,
itt minden megvan ami kell,
hisz bennem él.
Bölcsesség,akarat,utat mutató találkozás,
mi engem vezet,
önmagam hitének erősítésével,
minden álmom elérhetem.
Minden tudás,lehetőség elém tárul,
ha megérettem rá,
ekkor eme világot,
saját érzéseimen keresztül szűröm,
és élem át.
és élem át.
Szívem érzései mutatnak utat,
öröm érzése,mi fényt áraszt,
ez által nyit új ablakot eme világra.
Amiben hiszek és jól érzem magam,
erősít,felemel,
érzéseim tengeréből,
pedig valós vágyam mi felszínre kerül.
Ami bennem van,felszínre hozom,
ezzel gazdagítom a világot.
Bár ezen helynek ezer arca él,
s mit észreveszek belőle,
olyan leszek én.
Minden hegycsúcs egy tapasztalat,
mi részemmé válik,
jelezvén,teremtője vagyok e világnak,
mindennek mi bennem zajlik.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése