Mikor ezen kicsiny világba beleszülettünk,
örök szerződést kötöttünk.
Tanulni jöttünk,boldognak lenni,
de aki állandó rettegésben él,
nem tud odafigyelni.
A teremtés sorsát szívünkben hordjuk,
csak magunkon múlik,
hogyan változtatjuk sorsunk.
Tudatosan keressük a lelkünkben élő békét,
így tudunk változtatni önmagunk személyiségén.
Nem félni,gyötrődni jöttünk,
hanem a szépség lámpását keresni e földön.
Ha megtaláljuk,állítsuk zöldre,
így lesz boldogság kicsiny életünkben.
Eme idő nem egy verseny.
Nem kell mindig nyernünk,
senkinek nem kell örökösen megfelelnünk.
Nincs szükség harcokra,
nem kell szembe szállnunk,
nem kell harcolni mindenkivel ezen a világon.
Utunkra végig rózsaszírmot hintünk,
akkor soha nem rettegünk,
csak boldogok leszünk.
Játsszuk végig egész életünk,
csodáljuk világunk,
s akkor boldog emberekké válunk.
Minden energiánkat jó útra tereljük,
nem csatákat vívunk,
inkább embereken segítünk.
Figyelmünket beállítjuk a teremtő jóra,
csodákat álmodunk,
váltjuk valóra.
Mindig legyünk erősek,
adjunk reményt hitet,
hisz ezt a zord világot,
örökké a szeretet ereje menti meg.
Majd ha egyszer elmúlik az élet,
boldogságunk táplálja eme kicsiny földet.
Ahonnan jöttünk oda is megyünk,
mert mi erre az időre szeretetet tanulni jöttünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése