Hiszem ma mindenki nevében szólhatok,
Tudom,ha majd végigolvasod,
Szívedbe karcolnak e soha ki nem mondott mondatok.
Te ki egy farkasfalka élére álltál,
Te ki annyi minden erényed megmutattál,
Ki örökké tudtad mi a helyes,
Tudom példaként néztek fel rád az emberek.
Jó eszmékért tudtál elismerést adni,
Vállakat veregetni,jó tanácsot adni,
Ha pedig hibát hibára halmoztunk,
Helyes útra tereltél,sokszor érezve,
Oly nehéz,mégis erővel telve,
Fejet felemelve,de együtt csapatként harcoltunk.
Saját történeteiddel,tudtál érvelni,
Olyan sosem volt hogy valamit te ne tudnál megoldani.
Szavaiddal láttuk más aspektusban a dolgokat,
Hittünk benned, minden szavadnak építő célja van!
Egy csapatot vezettél minek vezére voltál,
Mire büszke lehetsz,mert mosollyal arcodon,
Mégis fegyelmet tartottál.
Lazán, ámbár profin kezelted a dolgokat,
Családiassá változtattad, a hideg munkahely cím alatt álló dolgokat!
Láttuk zakódat ledobva, izzadva velünk együtt dolgozni,
Elfelejtve te egy vezér vagy,és valójában neked nem kell cipelni,robotolni!
Hitelesen adtad tovább a dolgokat,
Csupán azért hogy megvalósítsuk kitűzött céljainkat.
S mi minden munkából tapasztalatot szereztünk,
Ezzel fölvértezve együtt küzdöttünk!
Egykor farkasként tudtunk küzdeni,
Vezérünket megtanultuk büszkén, tiszta szívvel követni.
Vakon árkon-bokron át,veled törtetve együtt kitartani.
Mégis úgy érzem ma érted üvölt e falka,
Hiányát eme régi erőnek egyre jobban szétszakadva.
Mára nem maradt csupán néhány tagja,
Aki tartja e régi szellemi tanítást, mi általad volt megtanítva!
Ma amikor minden kopár és hideg,
Látom lépteid mi újra felénk siet.
Mosolyogva,vidám arcod felénk dereng,
Küzdened kell azért hogy velünk lehess!
Mutasd meg tudsz még harcra készen küzdeni,
Kell hogy a fehér farkas, csapatához tudjon visszatérni!
Mi szürke farkasok addig,a holdig vonyítunk,
Minden szavunk arról szól,
TÉGED MI MINDIG VISSZAVÁRUNK!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése