Lètezik egy kincsünk,minek tàrsa a lèlek,
Kèz a kèzben jàrnak,együtt mesès szèp èletet èlnek.
Fogadalmukat örök hűsèg köti,
Boldogsàgban,fàjdalomban,szegènysègben,gazdagsàgban,
Ők összebújva egymàs rezdülèseit èrzik.
Egy testben èlnek csendesen,csupàn az èlet èrzèse okoz,
Zűrzavart,viharos orkànt,kacagàst.
Megèrtve sorban raktàrtàrozzàk ès àtèlik veled.
Kell e ennèl több? Vagy elhiszed mint a tied.
Èletünk szívàrvàny talajàn lèpkedünk,
Amely oly sugàrzóan szînes,ingovànyos,
Ezèrt sokszor eltèvedve rossz útra lèpünk.
Kiabàl nekünk,hangja mèsem hallható,
Csupàn erős ütemre verő dobbanàsa,
Fülünkben harsonakènt orditóan tomboló.
Egyre erősebben veri a dobjait,hozzànk szól,
Izgalmunk,èrzèseink dallamàt üti.
Harsogja felènk hahó èn vagyok a szìved,
Együtt èrzünk,amiben örök tàrsunk a lèlek.
Hozzànk szól szìvünk èn nem tudok beszèlni,
Helyettem ezt a munkàt a lèlek elègzi.
Ő ki suttog ès vàlaszokat ad,
Ìgy megtalàlhajuk a helyes ragyogó boldog utat.
Lehet szèp boldog utunk,nemszàmìt a fekete felhő,
Hisz a lèlek vèsz harangot húz.
A szîvünk mely ezer emlèket őriz velünk,
Kèpes èrezni, sîrni összeszorúlni,nevetni,együtt velünk.
Soha nem mondja ennyi elèg,azt dobolja nekünk,
Èlni jó èlni szèp,àlljunk fel barmennyire kusza a lèt.
Ha a lèlekhez fordulunk belső hangokhoz,
Ő mindîg tetre kèsz,sutog,simogat,tàmogat,
Hisz a szìvünk lelkünk örökkè hozzànk beszèl.
Ha pedig egyszer utunk vègetèr,a fènybe sètàlva velünk hazaèr!
Èlni jó èlni szèp!
 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése