Az én nagymamám egyszer azt mondta nekem,
eljő az idő amikor én már nem leszek.
Nem foghatom többé meleg puha kis kezed,
mégis ígérem kicsi unokám,örökre veled leszek.
Szívedbe élek majd,örökké boldogan,
küldök hozzád kedves angyalokat.
Ők vigyázzák,óvják minden léptedet,
ha kell megfogják árva kis kezed.
Utat mutatnak ahogy én tettem veled,
igazi meleg szívvel szeretnek majd,
pont úgy miképp én szerettelek.
örökké veled leszek.
Ha sötét éjben,távoli messzeségben,
látsz egy tündöklő csillagot,
Érezned kell selymesen ölelő melegségét,
mit elvittek hozzád az angyalok.
Hiszed majd a simítását,
mit neked hozott,
mert ég és föld között sincsenek határok,
ha két szív útja egy úttá fogyott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése