Egy édesanya szavai

Legszebb pillanat az életemben a te születésed,

a legnagyobb ajándék mi megadatott nékem.

Még emlékeimből visszaidézem,

kicsiny kezeidet mit ökölbe szorítottál,

csukott kicsiny szemeidet,

hisz ekkor még csak a hangom volt neked a megnyugvás.

De amikor először kinyitottad pilláidat,szád mosolyra gördült,

mit én láttam először s ez egy örök pillanat.

Vigyáztam óvtam minden léptedet,

és most már eljött a pillanat,

a szeretetem,szívem minden dobbanása,

 óvja,védi minden léptedet.

Olyan vagy szívemben akár a csillagok,

miből egy örökké nekem ragyog.

Akár a napsugár mi meleget, boldogságot áraszt,

ragyogásod,megfizethetetlen ebben a világban.

Szívem minden mondatában benne vagy,

s kívánom angyalok őrizzék az élet utadat.

Kívánok neked minden jót és szépet,

ne lásd a rosszat csak is a szépet.

Szemeidben csak is a kedves boldogság ragyogjon,

könnycsepp az élet szépségeitől ragyogjon arcodon.

Füleddel halld meg az emberek szavát,

jóságos szépséged fény legyen egy életen át.

A szívem pedig mindig érted dobog,

vigyázok rád,szeretlek nagyon!

Ünnep e nap,hát boldogan ébredj,

s e pár sorral kívánok,

 BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT,

minden jót és szépet.

AMIT MEGŐRZÖK HAGYATÉKKÉNT.

Istenem ma mily csendes az éj,

Ábrándokat kerget,reményben nekem az fény.

Születésemtől, bűnben hever a lét,

Súlyos évek titkát hordozza a vér.

Bölcsességet rejt a tudat és a fény,

Negyven év titkát énekli a szél.

Édesanyám, rám hagytad életed,

S lelked itt maradt örökre nekem,

Minden hang mely szívemben szól,

Istenem mennyire megremeg a szó.

Elmúlt a félelem,

S sokszor sötét az ég,

Suttogják hogy negyven év mesél.

Őseimmel magamra maradtam,

Minden bűnöm suttogva hallgat,

Apám tanítását hoztad közénk,

Akartad hogy megmentsem édesanyám lelkét.

Istenem eddig vigyáztál rám,

Mutass utat hol bűn nem vár reám.

A remény hangja szívemben virraszt,

Reccsen a megkövült igazság szava,

Mindig tudtam merre induljak,

S most léptem bizonytalan.

Amíg élek lelkem hozzád szól,

Rátok hagyom lelkemből a szót.

Hisz a múlt ami soha nem változik!

Mercédesz név eredete

Honnan is ered e szép neved?

Elmesélem hát most neked.

S kinek nevét viseled,

Alkotta meg jellemed.

Spanyol eredeted mi a(fogolykiváltó Szűz Mária) kifejezésből származik

Ha kisbetűvel ékezet nélkül íródik,akkor jelentése (bér)és latin eredet.

Mi a 13.-században a mórok fogságába esett,

 Keresztények kiváltó pénzét jelképezi.

A kilencvenes évek óta gyakori neved,

Mi mára kivívta magának az első száz közti népszerű helyet.

Beceneveid nem érdekesek,

Inkább képzőket toldanak neved után az emberek.

Bizonyítási vágyad óriás,hisz fontos számodra,

Hogy mindig tudd fontos vagy másoknak.

Mások igazát nehezen fogadod,a sajátodhoz ámbár ragaszkodsz.

A"mindig nekem van igazam"elv mi fejedben létezik,

S ez által éred el sikereid.

De ha nem vigyázol, ára óriás,

Mert egyedül maradhatsz és bekebelez a magány.

Erős határozott jellemed,

Mi nem enged kibillenteni a mindennapokból,

Állandó előre elkészített tervekkel élsz.

Érzelmeid elfojtására vagy hajlamos,

Ha más cél megkívánja.

Kommunikációs adottságod óriási erő,

Mi képessé tesz arra hogy kiállj másokért.

Hisz érveléseid meggyőzőek és hitelesek.

Alkalmazkodás nem erősséged,miben csiszolni kell téged.

Önfejűséged,makacsságod,mi problémákat szül neked.

Most már tudod a neved mit jelent,

Hát fogadd szeretettel, hisz neked készíttetett.

ÁRNYÉK VILÁG,SORSTALANSÁG.

Oly sok ember állt a nap tetején,

Mégis egy életen át vezekel,hibáiért mit vállal,

Egy életen át felel mindenért.

Ha leszúrunk egy karót,mit huszonnégy órában nap égetett,

Árnyékkört ír le, hát ennyi egy ember élete,

Látszott ott volt,eltűnt végérvényesen.

Oly sokuknak volt családjuk,és éltek boldogan,

Tanították gyermeküket,lopni csalni hazudni,

Sohasem szabad.

S mit tettek helyette,a tanított szavakat ők elkövették,

Miért bűnhődnek örökre.

Utólag belátják hibáikat,vezekelnek érte minduntalan.

Amikor pedig megtapasztalja a múlt hiányait,

Rájön a család a munkahely,a szeretet,

 A legnagyobb erő,mi mindenkit segít.

Rájön hogy elveszítette  mindezt,

Emberként nem kezelik,

Lenézik,sorsára marad s mindent elveszít.

Munka nélkül nincs megélhetése,kiközösített,

Hitét vesztett ember lesz belőle.

Már nem néz gyermekei családja körére,

Hisz csak a szégyen mély érzése,undor lesz tőle.

Mert hajléktalanok lettek örökre.

Csak a krízis helyek maradnak,hol iszonyú,bűz és tömeg,

Betegség rüh tetű, mocsok,

Hol minden körülmény embertelen.

Marad számukra az utca,a mindennapi harc a túlélésért,

Hol nem számít a holnap csak a mindennapoknak él.

Háború elv uralkodik, ahol a kuka a győzelem,

Aki odaér először ő a vezér azon a helyen.

Ha munkáért sorba állnak papírt kapnak helyette,

Mire a múltjuk miatt nem a válasz mindörökre.

Ez a hely ahol a dzsungel tőrvénye az úr,

Nő kéri meg a férfi kézét,

Hisz egyedül van,vétlen,kirabolják,és a félelem az úr.

Nem a másik hajléktalanra van szüksége,csak az ő védelmére.

Elég egy cigi és egy pohár ital,

Ekkor elhangzik a kérés melyet nő hadar.

Legyél a párom,legyél az uram.

Ők is többfélék lehetnek,

Kirabolják egymást azért hogy tovább élhessenek.

Ha csak a dohányát,cipőét viszi el,

Abból még lesz holnap,

De ha meghal már csak egy utca ember marad!

És ha rendőrök viszik be őket,még örülnek is,

Hisz infókat kaphat a múlt változásairól,

S ekkor könny ül szemükben.

Hol a holnap, a holnap után?

Talán e pár sor által változik valami,

Egy kicsi szív mely mindenkiben lakik!!

Boldog névnapot

Neved napján mit is kívánhatnék neked,

Mosoly gördüljön arcodon,

Ragyogjon két szemed.

Lépteid vigyázzák örökké angyalok,

Most kívánok neked nagyon boldog névnapot.

Neved napjára kívánok sok szépet,

Legyen számodra örök boldogság az élet.

Mint egy vadvirág az erdő közepén,

Úgy ragyogj e szép nap ünnepén.

Sok az égen a közös dolog,

Nap, hold, csillagok,

Ma mégis mind neked ragyog,

Hisz ma van a névnapod.

Változik az élet mint minden gondolat,

Nincs állandó benne csak egy-egy pillanat.

Változzon hát életed,minden perc alatt,

Először légy boldog,

S attól mindig boldogabb.

Váljanak valóra legszebb álmaid,

Hozza az élet boldog órák százait.

Könny az arcodon csak boldogságtól legyen,

Könnyű harmatként lépj völgyön, hegyen.

Ahol pedig a nap sugara rád ragyog,

 Kívánok neked nagyon boldog névnapot!

Végtelen utakon

Drága édesanyám ma tőled  búcsúzom,

Lelkem nehéz kövét végleg lerakhatom,

Mily sok időn át kerestelek,

S mégis oly rögös úton találhattalak csak meg.

Örök az érzés szerettelek,és immár tudom szereteted ereje,

Mi engem kitartóan vezetett.

Elmentél és nem búcsúztál,egy életen át fájdalom,homály maradtál.

De ma már tudom,lelked szált tovább,

Elvitt a  

Budapest-Angyalföldi Református Egyházközség kertjébe

Hol hamvaid őrizték tíz éven át.

Sajnos végső búcsút nem vehetek,mert ez nem adatott meg nekem!

Szél vitte messze porrá vált testedet,

Fák suhogó hangjaként hallom hangod,érzem bolyongó lelkedet.

Így hát templomba gyertyát gyújtottam,

Szeretetem virágát ahogyan ígértem elhoztam.

Elmondtam érted egy imát,s minden bennem lévő bánat fájó szavát.

Az élet kegyetlen játéka ez velem,

De vége és ezt én irántad táplált szeretetemnek köszönhetem.

Erőt adtál hogy véget érjen, 

És ne keljen örökös kínzó talányokban élnem.

A gyertya örökké érted égjen,

Lelked boldogságban végleg hazatérjen.

BÉKE VELED ANYUKÁM!