Èdesapàm mindent köszönök.

 Becsukom szemem ès újra gyermek vagyok,

Àtèlve minden gyönyörű, veled töltött pillanatot.

Làtom az oly règi csillogó havas helyeket,

Hol együtt szànkoztunk, hógolyòztunk,

S ha elfàradtam, karjaidban cipeltèl engemet.

Olykor fàztam, dideregtem, 

Meleg teàval, kabàtodba bújva melegîtettèl engem.

Szàmtalan emlèk, gyermeki csînyek,

Irhatnàm sorba àm szîvemben, a szeretet tollâval,

Olyan règen minden be van îrva.

Egèsz èletedet,felàldoztad èrtem,

Nem ismerve fàradsâgot,örökkè dolgoztàl,

Azèrt hogy boldog èletet èljek.

Pèldakènt szolgàltàl hogy helyes úton jàrjak,

Ma màr felnőttkènt pèldakèpnek làtlak.

Dàga èdeapàm most megköszönöm neked,

Felàldoztad èrtem egèsz èleted.

Kicsi kortòl  neveltèl fel engem,

Megadtàl mindent amit csak megadhattàl nekem.

Remèlem egyszer mindent meghàlàlhatok,

Àm tudnod kell tiszta szîvvel szeretlek naģyon.

Amîg te mindîg hazavàrsz,repülök hozzàd,

Mert mindentől fontosabb vagy,

Dràga jò apàm.

A szülői hàzba lèpek csillogó szemeidet nèzem, 

Amitől nem kell szebb pillanat.

Bànatomban vîgasztaltâl, jòra,szèpre tanîtottàl,

Most mindent megköszönök neked.

Köszönöm hogy  vagy nekem, 

Mèg mindîg szorîtod kèt kezem

Soha nem kell fèlned,nem engedem el èn.

Köszönök minden aprósàgot,

Te soha sem ismertêl fàradsàgot,

Hàlàs vagyok azèrt mert vagy nekem.

Felnőttem és màtòl èn leszek az angyalod,

Aki tèged szeretetèvel beragyog.

Kîvànok veled mèg rengeteg sok szèpet àtèlni,

Azèrt hogy legyen időm mindent megköszönni.

Fogom a kezed ès vigyàzok ràd,

Mindetől fontosabb vagy,drâga èdesapàm!