Hatalmas zöld erdő közepén,
megszülettem egy szép napon én.
Azt, hogy mi is történt velem,
úgy döntöttem elmesélem.
Mackó életem,
boldogságban élhettem.
Felhőtlenül a hatalmas világban,
ahol a fák, bokrok,barlangok,
örökké engem vártak.
Egész nap testvéremmel gömbörögtem,
jókat birkóztunk,
örökké erdei finomságokat ettem.
Anyámtól megtanultam,
hogyan lássam el magam.
Hárman éldegéltünk,anya,
Erna,
a lánytestvérem,
és jómagam,
kinek a Morgó nevet adták éppen.
Nem kértünk egyebet,
csupán azt hagyjanak élni az emberek.
Ne tegyék tönkre az erdeinket,
hisz ezek számunkra,
a természetes élőhelyek.
Ám egy reggelen szomorúan láttam,
halálba vágtatni jó anyámat.
Ki nem tett semmit,csak minket védett,
így puskacső vetett véget életének.
Kocsira tették,
azért hogy testét végleg kitömjék,
s az emberek boldogan nézegethessék.
Gonosz emberek vetettek kicsiként fogságba,
s megannyi társam került eme világba.
Rémséges pici rácsos lyukba dugtak,
amely helyen kínoztak, örökké aláztak.
Sovány kevés ételt kaptam,
szép lassan lesoványodtam.
Mi volt a cél?-az hogy táncolni tudjak,
ezért forró,izzó fémlapra mindennap ráállítottak.
Nem tehettem mást,emelgettem talpaim,
azért hogy ne égessék agyon kicsiny mancsaim.
Idővel rájöttem,akkor is táncolok,
ha nem éppen nem is akarok.
Reflex szerűen emelgetem mancsaim,
már elfelejtettem a természetes életet odakinn.
Van ami sosem ért véget,
ez a kínzások szertelensége.
Azért hogy ne árthassak senkinek,
körmeimet levagdalták mindet.
Gyönyörű hatalmas fogaimat tövestől kiszedték,
a kisebbeket pedig kicsikre reszelték.
Ordítottam eleget,
mégsem kegyelmeztetek nekem.
Jutalmam vaskarika volt a nyakamba,
méteres láncra vertek,
ameddig beletörődtem sorsomba.
Lecsendesedtem,
sorsomba beletörődtem.
Ekkor útra kész voltam,
eladtak,
s már mehettem is egy vándorló cirkuszba.
Itt azonban csak addig maradhatok,
ameddig pénzt keresek,és hasznukra vagyok.
Így nem marad más táncolok-táncolok,
de mindennap összeteszem mancsom,
és imádkozom.
Medveként mormogom,
ne tűrd ezt a kegyetlenséget,
mert mi is az igazi élet részei vagyunk!
Akkor miért bántotok?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése