Nem tudom hogy történhetett,
felém fordultál,
s egy pillanat alatt megérintetted szívemet.
Egyetlen pillantásod magával ragadott,
valami akkor elkezdődött ott.
Rád emeltem tekintetem,
s az- az érzés mire örökké emlékszem.
Talán el kellett volna menekülnöm,
ám szemeid ragyogásától,megállt az idő,
éreztem lágyan,mélyen elgyengülök.
Nem volt félelem!
Csak arcod mosolyát láttam szertelen,
rabjává váltam,tudtam eme szerelem,
mire vártam egy egész életen.
Karjaid közt,nyugalomban lenni,
örökkön-örökké mindig szeretni.
Hatalmas csendben szívünk dobbanását hallgatni,
izzó szenvedélyben éjjeleket veled tölteni.
Szerelmes szavakat füledbe suttogni,
szerelemben örökké együtt élni,
mit adtál nekem.
Ezek a legkedvesebb dolgaim,
mit kincsként vannak ma jelen.
Szeretlek őszintén,tiszta szívvel kedvesem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése